Rátaláltam az év legnagyobb emberére, a hónapok decemberére..... jötte oly gyors volt mint az egész év múlta, nem hagyott esélyt, hogy köszönthessem kevesebb búval.... de kedvem annyira azért mégse szegé, elébem a boldog esztendő az új év, belé vetem minden nagy álmom tervem, meg sem állok míg mind célom el nem értem! Öreg de nem vén a December, bölcsebb mint hét én lett volna belőlem, nem csak mert ő a tizenkettedik időben, de az egyetlen kit Január úgy követ, hogy számára óévben viselt terhe ér véget, mind cipelt súlya az évnek December vállára ül, mert csak ő képes viselni az egész évet töretlenül. Gördülnek a naptáron az évek számai, csak ismétlődnek benne napok, hetek, hónapok nevei, egy dologgal mégse számolhat a naptár, hogy ki miként tekinti benne feladatát, feltéve nem csak a vágy erős hanem a tettek is érte, és a siker sem garantált de több az esélye, mint száz kimondott szónak beváltatlan ígérete.