Sánta Sarlatán suhan serényen, sürgősen tör bűne elől előre, kergetik kiket átvert - hívők, kiknek szebb ma egy hamis elixír, mint az igazság íze. Merlin ki gömbjén keresztül nézi, miként üldözi a népsereg, nagy szakálla alatt varázsigét mormol, nőjön szakadék a Sarlatán elébe, aki így alá is hull mély zuhanással tűnik el. Hőköl a nép, a szakadék tágul, hízik a pusztító ige, a nép is aláhull, Merlin csak ki erős és sziklaszilárd, eldördül az ég, arcát mutatja a fényes villám. Jöjjetek galádok! Átkom súlya becsületetek mérlege, kinek bűne átkomnál nehezebb, annak sorsa könnyebb mint fészke a főnixnek, vele ég mint a terhes lelkiismeret. Bűnös az ki csalva bűvöli a népet, bűnös az is ki illúziókat kerget, bűnös vagyok, terhes lelkiismeretem, bűnös vagyok, sorsom könnyebb mint fészke a főnixnek, bűnöm nehezebb mint Merlin átka - elégek. Eldördül az ég, arcom mutatja a fényes villám, megreped a gömb is, előtárul az igazság: Felriadok álmomból, utolsó esélyként ráeszmélek az igazra: Merlin ...