Merlin átka

Sánta Sarlatán suhan serényen,
sürgősen tör bűne elől előre,
kergetik kiket átvert - hívők,
kiknek szebb ma egy hamis elixír,
mint az igazság íze.

Merlin ki gömbjén keresztül nézi,
miként üldözi a népsereg,
nagy szakálla alatt varázsigét mormol,
nőjön szakadék a Sarlatán elébe,
aki így alá is hull mély zuhanással tűnik el.

Hőköl a nép, a szakadék tágul,
hízik a pusztító ige,
a nép is aláhull,
Merlin csak ki erős és sziklaszilárd,
eldördül az ég, arcát mutatja a fényes villám.

Jöjjetek galádok!
Átkom súlya becsületetek mérlege,
kinek bűne átkomnál nehezebb,
annak sorsa könnyebb mint fészke a főnixnek,
vele ég mint a terhes lelkiismeret.

Bűnös az ki csalva bűvöli a népet,
bűnös az is ki illúziókat kerget,
bűnös vagyok, terhes lelkiismeretem,
bűnös vagyok, sorsom könnyebb mint fészke a főnixnek,
bűnöm nehezebb mint Merlin átka - elégek.

Eldördül az ég, arcom mutatja a fényes villám,
megreped a gömb is, előtárul az igazság:
Felriadok álmomból,
utolsó esélyként ráeszmélek az igazra:
Merlin átka álom volt - még nem vált valóra.


(Gondolatjátékok.)