Pap Gábor Attila versei

Ha csak a siker mutatja meg másoknak ki vagy és a kudarcban senki sem nyújt segítséget, akkor az a sok sikeres ember megérdemli egymást! Zárt körű a buli? Nem fér be az ellenpólus, szar lehet egyoldalúan létezni, egy idő után homogén lesz a mihez képest! Ha sikert csak siker ismer el, az olyan mint amikor, a ganéjt szarral hígítják fel. Ellenségeid nem irigyeid lesznek, hanem még titkon adják is alád a lovat, míg el nem hülyülsz benne teljesen. Egy romlott világ sikerei közt lesz elkönyvelve a halálom is… Micsoda megtiszteltetés! Lucifer röhög a markában

- Elnézést Uram! Ön azt állítja nem vagyok senki? -Igen! -Ó hát ez igazán megtisztelő! -Mégis mi ebben a megtisztelő?? -Nos, egy haldokló világ szerint vagyok értéktelen. Ez valójában igen megtisztelő, olyan mint két negatív szám szorzata!

Jártam az égben, keresztül mentem felhőkön, néhol látva, néha vakon bíztam benned, még akkor is kitartottam, ha már minden más figyelmeztetett. Ahogy ritkult a levegő, a magassággal sötétült az ég, egyre inkább arra gondoltam, mennyire egyedül vagyok idefönt. S nem csak az egyedüllét, hanem nagyságom zsugorodott. Miközben fogalmam sem volt, hányan figyelnek fent és lent. Köztük van e vigyázó szeme, a mindenhatónak, vagy bármi másnak mi ellentmond, a Fermi-paradoxonnak. A világegyetem aprón száguldó porszeme, az voltam odafönt, a tolóerő kötelességteljesen, teljesítette a feladatot, mintha tudta volna ő sem hibázhat, amikor felhők fölött jártam.