ki voltál,
egy számít:
most hová tartasz?
De kit ott hagysz,
futni hagyod e,
vagy levetni magadról,
menekülsz, vagy felüdülsz?
Vagy mindenhogy is, mindegy is,
végül csak elhidegülsz?
Nem vár már élet,
elveszett a társas bérlet?
Mi űz, kihez fűz, éltet?
Vagy kiégsz mint a tűz,
mire rossz faként tettek,
kihűlsz a füsttel eltűnsz.
Kiből a jó már rég kiégett,
ha újra gyúlnál, már nem lehet,
ragyogsz majd mint a gyémánt,
mélyen, észrevétlen és árván.