Az ember két út elé születik,
még nem bizonyos egyik sem,
így valamelyiken elindul.
Természetes az amit átél,
később derül csak ki,
melyik - melyik a másikhoz képest.
Élete első harmadában,
eldöntheti melyiken megy tovább,
boldog lesz e vagy elnyeli a szomorúság.
Egy ideig dönthet,
aztán valami megváltozik,
úrrá lesz a visszavonhatatlanság.
Már bármit tesz,
nem változtat,
a hatalmán.
Az ember így végül kifejlődik,
kirepül a fészkéből, mint lepke a bábból,
messze szárnyal, újra teremt - otthont.
Ám ha a másik út jut sorsául,
sosem lesz imágó a bábból,
sosem szárnyal és örökké hontalan.
Így az ilyen ember elvágy,
és egy reménye marad:
egy szebb világ ahol majd ő is szárnyal.
még nem bizonyos egyik sem,
így valamelyiken elindul.
Természetes az amit átél,
később derül csak ki,
melyik - melyik a másikhoz képest.
Élete első harmadában,
eldöntheti melyiken megy tovább,
boldog lesz e vagy elnyeli a szomorúság.
Egy ideig dönthet,
aztán valami megváltozik,
úrrá lesz a visszavonhatatlanság.
Már bármit tesz,
nem változtat,
a hatalmán.
Az ember így végül kifejlődik,
kirepül a fészkéből, mint lepke a bábból,
messze szárnyal, újra teremt - otthont.
Ám ha a másik út jut sorsául,
sosem lesz imágó a bábból,
sosem szárnyal és örökké hontalan.
Így az ilyen ember elvágy,
és egy reménye marad:
egy szebb világ ahol majd ő is szárnyal.