Amikor fölkelek,
első gondolatom te vagy,
e gondolatban elmerülök,
megérteni vágyom a vágyaidat.
Amikor érted kiált hiányod,
mert soká maradsz,
s én csak várni tudlak kedvesen,
hogy terhedre ne maradjon feladat.
Amikor te vársz rám,
és nincs szebb pontja a napnak,
hogy a szeretet összeköt minket,
és ez pont, pont te vagy.
Amikor megöregszel,
s én ugyanúgy látlak szépnek,
hogyha ráncos kezed fogom,
még magaménak tudhatom e szépet.
Amikor álomra szenderülsz,
és én őrködöm felettük,
megidézni bennük a jót,
kívánni váljanak valóra.
Amikor fölkelek,
újra lássam rajtad a fényt,
amit őrzött lángunk ragyog át,
minek tüze erősebb mint a Napé.
első gondolatom te vagy,
e gondolatban elmerülök,
megérteni vágyom a vágyaidat.
Amikor érted kiált hiányod,
mert soká maradsz,
s én csak várni tudlak kedvesen,
hogy terhedre ne maradjon feladat.
Amikor te vársz rám,
és nincs szebb pontja a napnak,
hogy a szeretet összeköt minket,
és ez pont, pont te vagy.
Amikor megöregszel,
s én ugyanúgy látlak szépnek,
hogyha ráncos kezed fogom,
még magaménak tudhatom e szépet.
Amikor álomra szenderülsz,
és én őrködöm felettük,
megidézni bennük a jót,
kívánni váljanak valóra.
Amikor fölkelek,
újra lássam rajtad a fényt,
amit őrzött lángunk ragyog át,
minek tüze erősebb mint a Napé.