Láttam az érzést,
mi zongorán át szűrt,
Chopin balladában,
eggyé vált.
Láttam az érzést,
mi a kínos csendből,
az igaz szót meríti,
és a társat ki megérti.
Láttam az életösztönt,
mi életért küzd,
megvetve minden észérvet,
a győzelemért.
Láttam világok arcát,
a fényből a sötétbe merülni,
minek dacán nemzetek sínylenek,
megvívni a feledett múlt harcát.
Láttam az érzést,
mi megmutatta a mélyet,
kiből gúnyt űz a halál,
szemén át az élőt látni meg.
És láttam a félelmet,
a bátrak szemein,
riadt emlékezésbe merülve,
csendben könnybe lábadni.