Keresés ebben a blogban

Azt mondhassam

Járom az utad találkozzunk egyszer,
belebújok a cipődbe tudjam mit lépsz,
sorra veszem lépteid lábad miként veszi,
meg sem állok lelkedig érezni amit érzel,
szíveden át tudjam miként szeretsz,
végül szemeiden kilátni világodra,
kilépve belőled azt mondhassam:
ismerlek!
Írta dátum:
Labels: ,

Bármerre járok

Bármerre járok, titkos jelek tűnnek föl, ködbe vesztem el? --- Wherever I walk, cryptic signs appear there, am I lost in mist?

Népszerű

  • Üdvözlöm!
    Pap Gábor Attila vagyok, a sokadik a világhálón és egy másik azok közül aki versek írásával is foglalkozik. Körül-belül 2014 óta. Legelső we...
  • Része vagy az egésznek
    Mindig csak a baj volt veled, s most itt vagy - jobban utálod magad mint bárki, kezedben egy kődarabbal készülsz, megbosszulni mindent mi bá...
  • Ego
    Én vagyok a te árnyékod, a méreg a poharadban, a sötét az éjszakáidban, a félelem a lelkedben, az álom, mikor lehunyod szemed.
  • Csak a szépet, csak a jót
    Egy követ szorítok, mint fogam közt a homok, markomban úgy porlik szét. Nem számít manapság más, csak a jó, csak a szép! Ne is gondolj...
  • Nem kiált a szó
    Ha az ember szépre vágy, ne adj neki igazságokat. Az igazság rút arcától, eltorzul ő maga is. Ha az ember többre vágy, hagyd hogy több legye...
  • Két világ közt
    Két világ közé kerültem, mindkettőt ismerem, egyikhez sem húz reményem. Közéjük megnyugodni, így tértem. Sokkolt a hír, hogy nem kellek...
  • Kulcs
    A disztópia ajtaját a káosz lakatjával zárták, kulcsát pedig elrejtették mindannyiunkban.
  • schach matt
    Mindegy ki vagy, ki voltál, egy számít: most hová tartasz? De kit ott hagysz, futni hagyod e, vagy levetni magadról, menekülsz, vagy...
  • Ál-arcok
    Nem mindig az barát aki a legjobban ismer, nem mindig az szeret aki a legkedvesebb hozzád, nem mindig attól kapsz aki a legtöbbet adhatná,...
  • Reggel van
    Mit nekem a boldogság giccstől rózsaszín, vattacukor édes felhőn könnyed áhítata, ha van erősebb a jónál és szebbnél, ha a gyerekkor a felnő...