Járom az utad találkozzunk egyszer,
belebújok a cipődbe tudjam mit lépsz,
sorra veszem lépteid lábad miként veszi,
meg sem állok lelkedig érezni amit érzel,
szíveden át tudjam miként szeretsz,
végül szemeiden kilátni világodra,
kilépve belőled azt mondhassam:
ismerlek!
meg sem állok lelkedig érezni amit érzel,
szíveden át tudjam miként szeretsz,
végül szemeiden kilátni világodra,
kilépve belőled azt mondhassam:
ismerlek!