Meg nem történt múlt

Egy világot látok,
elhagyatott kísérteties és lepusztult,
emberek menekülnek.

Az emberek nem egymás elől menekülnek,
valami nem stimmel,
olyan furcsa az ég...

Egy töltés mellett lépkedek,
nem jár semmi a síneken,
a jelzőlámpák tiltószínben.

Mi történik?
Hol van mindenki?
Valamitől félnek?

Hirtelen zajt hallok egy árnyék,
majd eltűnik,
hangrobbanás a távolban.

Egy fa mögé bújok a bozótosban,
várok és figyelek,
olyan ismerős mégis ez a hely.

Már jártam itt,
már azt is sejtem mi történik,
azt is - részint az én döntésem miatt.

Ha jól emlékszem valakit meg kell itt várnom,
az őrtoronyba a váltást a töltés mellett,
valakit aki fontos, hogy itt legyen.

Nem jön és én félek. Tudom mi történik,
azt is tudom, hogy láthatatlanok,
bárhol és bármikor ott lehetnek.

Olvasnak a fejemben,
tudják mire készülök,
és tudják... mindenemet.

Jön! Most kell észnél lennem!
Zavart gondolatokkal próbálok védekezni,
arra figyelni amiről terelni kell a gondolataimat.

Eddig sosem sikerült,
az árnyak egyre zajosabbak,
és jön akire várok!

Már egyre közelebb,
nem is sejti mik veszik körül,
ideért - bemutatkozom!

Kitalált személyként fogadom,
felkísérem majd a váltás végén távozom,
a gondolataim visszatérnek a valóságba.

Kiérek a töltésre,
érzem a veszélyt,
menekülök!

Újra terelem a gondolataim,
de itt már késő,
itt vannak!

---snitt---

Felriadok álmomból - elszörnyedek rajta,
és emlékeim újra felidézik bennem,
a meg nem történt múltat.