Ha azt kell elpusztítanod akit szeretsz,
tedd elégtétellel, elegánsan...
Kezdd úgy mintha egy verset készülnél írni.
Minden sora üdvözítően írja le
életét, mintha olvasni igazabb volna őt,
mint visszaemlékezni rá akármilyen szép is volt.
Idézd fel magadban minden valaha megélt közös pillanatát,
amikor lelkedben megremeg a bosszúvágytól
és az erősebb - ezért feláldozod őt,
mint legféltettebb kincsedet -
az átkok mágiáján,
valami nemesebbért.
Áss a lelke legmélyére,
találd meg közte az ő szívét,
mit ezer vagy tán millió más rejt,
és légy hozzá olyan kedves,
hogy mikor érted újra dobban egyet,
keserű méreg keringjen onnantól benne.
Oly keserű mint a kín amely téged öl,
s oly fájdalom kísérje mint a kard éle,
mikor életedre tör.
Hanem marja őt a bűntudat,
felejteni akarja emléked minden szegmensét,
mikor valaha megismert.
Könyörögjön Léthénél,
mert már csak attól üdvözülhet,
vagy kérjen az alvilágtól kegyelmet,
mikor már csak a halál mentheti meg.
Ó mit ér majd naiv szerelme annak,
akit elkárhoztak érzéseiért?
Ami e verset ihlette:
https://www.youtube.com/watch?v=1-l29HlKkXU
Ha azt kell elpusztítanod akit szeretsz
Bármerre járok
Bármerre járok, titkos jelek tűnnek föl, ködbe vesztem el? --- Wherever I walk, cryptic signs appear there, am I lost in mist?
Népszerű
-
Pap Gábor Attila vagyok, a sokadik a világhálón és egy másik azok közül aki versek írásával is foglalkozik. Körül-belül 2014 óta. Legelső we...
-
Mindig csak a baj volt veled, s most itt vagy - jobban utálod magad mint bárki, kezedben egy kődarabbal készülsz, megbosszulni mindent mi bá...
-
Én vagyok a te árnyékod, a méreg a poharadban, a sötét az éjszakáidban, a félelem a lelkedben, az álom, mikor lehunyod szemed.
-
Egy követ szorítok, mint fogam közt a homok, markomban úgy porlik szét. Nem számít manapság más, csak a jó, csak a szép! Ne is gondolj...
-
Ha az ember szépre vágy, ne adj neki igazságokat. Az igazság rút arcától, eltorzul ő maga is. Ha az ember többre vágy, hagyd hogy több legye...
-
Két világ közé kerültem, mindkettőt ismerem, egyikhez sem húz reményem. Közéjük megnyugodni, így tértem. Sokkolt a hír, hogy nem kellek...
-
A disztópia ajtaját a káosz lakatjával zárták, kulcsát pedig elrejtették mindannyiunkban.
-
Mindegy ki vagy, ki voltál, egy számít: most hová tartasz? De kit ott hagysz, futni hagyod e, vagy levetni magadról, menekülsz, vagy...
-
Nem mindig az barát aki a legjobban ismer, nem mindig az szeret aki a legkedvesebb hozzád, nem mindig attól kapsz aki a legtöbbet adhatná,...
-
Mit nekem a boldogság giccstől rózsaszín, vattacukor édes felhőn könnyed áhítata, ha van erősebb a jónál és szebbnél, ha a gyerekkor a felnő...