Rulett-kerék

Vágyaink kipörgetve,
álmaink eltemetve várják,
a sült galamb érkezését,
mivé a Szentlélek vált.

De még az se jön el hozzánk,
helyette marad a sanyarú űr,
hová valakit képzelünk,
aki szeret és elfogad.

A végén úgyis az utcán köt ki lelkünk,
és hiába koldus a boldogok közt,
apróért nem kapsz csak további bánatot,
hogy fej vagy írás? - Fejetlen - Íratlan.

Hanem betérsz majd egy kaszinóba,
kiöltözve, nyakkendőben mint a nagyok,
felteszed egy számra és színre egész valód,
pörgetsz egy nagyot és a golyó végül:

Fejedbe csattan.
És míg földre hullsz,
már nem bánsz semmit,
mert a semmi átkarol.