Unos-untalan

Forog a Föld, ismétlődik a történelem,
megállás nélkül zajlik az élet.
Meg-megáll egy időre, de a motor ugyanaz,
fásult vidékeken gyártódik az emberfia.

Mióta jegyezzük az időt és sok mást,
a módszer fejlődött de az ösztön áll,
a nagy és erős kutyák méretnek meg,
s nem adnak teret a gyengébbeknek.

Így van ez rendjén, hisz tudjuk jól,
mint tanultuk miről szól az evolúció,
átrendeződik kicsit a hatalom,
s kit érdekel, hogy ki hal meg a fronton.

Mi pedig életünk zsoldosai,
mindennapjaink apró harcosai,
vergődünk a megélhetésért,
s nem gondoljuk lehetne rosszabb is.

Panaszkodunk apróságok miatt,
fanyalgunk hiányosságokon,
de vajon eszünkbe jut e néha,
mi vagyunk a szerencsénk kovácsa.

Az ugyanis nem jár mindenkinek,
minden mennyiségben csak úgy ingyen,
ki megdolgozik érte megkapja,
ki csak álmodozik róla, annak marad vágya.

Forog a Föld, ismétlődik a történelem,
megállás nélkül zajlik el az élet.
Meg-megáll egy időre, de a motor ugyanaz,
fásult vidékeken gyártódik az emberfia.