A távolság amit szemedben látok,
elnémítja szívem érted dobbantott vonzalmát,
a mélység elvonzza tekinteted valómról,
visszaröpít saját univerzumodba,
lelked üres tükörként rejti lényegem,
hiába nézel már nem látod magam benned.
Körülveszlek hát mint világmindenség,
magamban minden létező sötét erővel,
s addig óvlak benne téged,
mikor már nem találod világodban,
bennem újra megtaláld hiányzó darabjaid,
mi nélkül nem lennél és én sem volnék érted.
elnémítja szívem érted dobbantott vonzalmát,
a mélység elvonzza tekinteted valómról,
visszaröpít saját univerzumodba,
lelked üres tükörként rejti lényegem,
hiába nézel már nem látod magam benned.
Körülveszlek hát mint világmindenség,
magamban minden létező sötét erővel,
s addig óvlak benne téged,
mikor már nem találod világodban,
bennem újra megtaláld hiányzó darabjaid,
mi nélkül nem lennél és én sem volnék érted.