Minden viselkedésben,
kódolt egy szándék,
s nem csak a szándék kódolt,
benne az üzenet mit hordoz.
Mit ér ma ki őszintén szólong? -
Csak bután néznek rá so long.
Miért várod el mástól,
mit magadtól sem mersz,
ugyan egy kedves bókot,
vagy csak egy szövevényes pókot? -
Mi majd holt idődben behálóz,
hogy a weben egy új profillal beáldozz?
Kinek nem inge nem veszi magára,
Ádám kosztümben várna mindenki párra,
s nem is oly meztelen e szemtelen gondolat,
hisz senkinek nem inge, mégis jól öltözött.
Testhez álló önzéssel e Földre költözött,
s nem bánja ha ettől más a halálba szökött.
Szökőár igen, utánunk a vízözön,
s ez is kevés lásd a túlélő ösztönt,
megmagya-rázza a haraszt, hogy zörögjön,
az pedig tűri, mígnem a halál a torkán hörög,
s mindezen a többi csak röhög,
még akkor is élesen láttat, ha a jövő még ködös.
Ködös, mint az interpolált köbös,
a naplemente már nem csak széltől vörös,
húzza az igát a paraszt,
az időt ki múlat,
rendszert alkotnak benne hölgyek és urak,
észre sem veszik, hogy életük virtualizálva futnak!
Civilizációból virtualizáció,
itt az új nemzet, egy új náció,
nincs több variáció.
E valóságtól elszakadt érzéketlen világban,
új szabály a nincs szabály,
s új határ a nincs határ.
kódolt egy szándék,
s nem csak a szándék kódolt,
benne az üzenet mit hordoz.
Mit ér ma ki őszintén szólong? -
Csak bután néznek rá so long.
Miért várod el mástól,
mit magadtól sem mersz,
ugyan egy kedves bókot,
vagy csak egy szövevényes pókot? -
Mi majd holt idődben behálóz,
hogy a weben egy új profillal beáldozz?
Kinek nem inge nem veszi magára,
Ádám kosztümben várna mindenki párra,
s nem is oly meztelen e szemtelen gondolat,
hisz senkinek nem inge, mégis jól öltözött.
Testhez álló önzéssel e Földre költözött,
s nem bánja ha ettől más a halálba szökött.
Szökőár igen, utánunk a vízözön,
s ez is kevés lásd a túlélő ösztönt,
megmagya-rázza a haraszt, hogy zörögjön,
az pedig tűri, mígnem a halál a torkán hörög,
s mindezen a többi csak röhög,
még akkor is élesen láttat, ha a jövő még ködös.
Ködös, mint az interpolált köbös,
a naplemente már nem csak széltől vörös,
húzza az igát a paraszt,
az időt ki múlat,
rendszert alkotnak benne hölgyek és urak,
észre sem veszik, hogy életük virtualizálva futnak!
Civilizációból virtualizáció,
itt az új nemzet, egy új náció,
nincs több variáció.
E valóságtól elszakadt érzéketlen világban,
új szabály a nincs szabály,
s új határ a nincs határ.